7. rész - Felejtsd màr el a múltat!

Itt az új rész. :) Remélem tetszik. :) Még csak annyit, hogy mostanában kb 3 naponta tudok, csak részt hozni, mert dolgozom. 

Köszönöm azoknak, akik olvassák és komiznak! :) Nagy puszi nekik. :) ♥

Jó olvasást! ♥

Épp a Párizsba tartó gépen ülök. Imádok ilyenkor csak bámulni ki az ablakon és nézni a felhőket, vagy egyszerűen csak a gyönyörű kék távolba merengni. Akárhányszor repülök, mindig elvarázsol ez a látvány. Órákig eltudnám nézni a tiszta kékséget, van benne valami megnyugtató.

Remélem, ebben a pár napban sikerül kicsit kiengednem a gőzt és nem gondolni semmire és senkire. Minden évben nagy izgalommal várom a divathetet, nem csak azért, mert imádom ezt a világot, hanem mert csak ilyenkor tudok a legjobb barátnőmmel találkozni. Egészen kicsi korunk óta legjobb barátnők vagyunk, de ő már jó pár éve Párizsban él és minden évben ő szervezi a divathetet. Örülök, hogy pont most tudok kicsit találkozni vele. Borzasztó nagy szükségem van most rá és, hogy kellőképpen elterelje a gondolataimat Tomról. Ezekkel a gondolatokkal próbáltam elütni az időt.

~~~

A párizsi repülőtéren húztam magam után a bőröndöm és bőszen írtam az SMS-ket barátnőmnek, hogy merre van. Már fél órája rohangáltam a reptéren őt keresve, kezdtem nagyon ideges lenni. Nem is ő lenne, ha nem késne el minden honnan. Kezdtem megunni az ide-oda mászkálást a sok ideges, rohanó embertől akik bunkó módjára lökik fel az embereket és annyit nem képesek kinyögni, hogy bocs, ezért leültem a legközelebbi padra és vártam. Már negyed órája ültem a padon a telefonomat nyomogatva, mikor valaki hátulról befogta a szemem.

- Na ki vagyooooook? - hallottam mögülem barátnőm kedves csilingelő hangját.

-Nem is tudom, ha az, aki 1 órát váratta a legjobb barátnőjét a reptéren éhen, szomjan, ráadásul ezt mind magassarkúban, akkor inkább nem akarom tudni. - mosolyogtam.

- Jó tudom, hogy egy kicsit késtem, de tudod te mekkora itt a forgalom? Kurva nehéz ám parkolóhelyet találni. - ugrott elém barátnőm vigyorogva. - Ne haragudj ! - nézett rám boci szemekkel. Persze nem haragudtam rá. Nagyon jó volt újra látni.

- Na jó, megbocsátok. - ugrottam a nyakába - Annyira hiányoztál Kimberly. - szorosan öleltük egymást, pont úgy, mint amikor két barátnő hosszú idő után újra találkozik.

- Te is nekem Claire. Amúgy, olyan frusztrált volt a hangod tegnap a telefonba, de nem akartam rákérdezi, mert ma úgyis jössz, szóval most kérdezek rá. Ki az a pasi, aki miatt ennyire le vagy törve, hogy 3 nappal korábban jössz?

Hihetetlen mennyire ismer.

- Senki.- Kim amolyan " na ne nézzél már hülyének " nézéssel nézett rám és várta, hogy elmondjam az igazat. Ha akarnám sem tudnám előtte eltitkolni, hogy jelenleg férfi problémával küzdök.

- Szóval? hallgatlak Claire.- Kim beszállt a kocsiba, majd egy kis fáziskéséssel én is követtem, de előtte még beraktam a csomagtartóba hatalmas bőröndöm.

Már Kimék háza felé tartottunk, mikor megszólaltam.

-Tomnak hívják. Tom Kaulitznak.

- A tokio....

-Igen. Az a Tom. Reklámot készítünk nekik a visszatérésükhöz.

- És? Mivel bántott meg ennyire, hogy egy másik országba menekülsz tőle?

- Engedtem neki, pedig tudod, hogy mit ígértem magamnak. Nem az zavar, hogy lefeküdtünk, mert Adam óta több pasival is voltam, hanem az, hogy ő más. Nem akarom közel engedni magamhoz. Nem szabad Kimi.

- Claire. Tudom, hogy azt, amit Adam tett veled nehéz feldolgozni, de könyörgöm csajszi az már 6 éve volt! Lehet ez a Tom gyerek nem olyan. Sőt!

- James is ugyan ezt mondta. De értsd meg nem kockáztathatok.

- Igen? és akkor egyedül fogsz megrohadni? Ne szórakozz már Claire. Te is beláthatod, hogy az, amit csinálsz hülyeség. Végre egy Pasi Claire! Akire nem csak szexként tekintesz.

- Te könnyen beszélsz. Fantasztikus pasid van már vagy 5 éve. Én meg vonzom a barmokat.

- Khm. Már a vőlegényem. - nézett rám egy másodpercre Kim mosolyogva.

- Hogy miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii??????????? Mégis mikor?? Hogyan? Hol? Mégis mikor akartad ezt velem közölni??? Ez csodálatos Kimi! - borzasztóan örültem barátnőm boldogságának. Ha az én szerelmi életem pocsék, az övé legalább tökéletes. Bevallom azért kicsit irigy is voltam rá, hogy neki ennyire összejött minden.

-Majd otthon mindent elmesélek. Andreas nincs otthon, szóval csajos esténk lesz. - kacsintott rám. Az

előző Tomos téma teljesen feledésbe merült.  Hatalmas nagy örömmel kapcsoltam be a rádiót, ahol az egyik kedvenc közös számunk ment Kimmel és mint az őrültek üvölteni kezdtük a dalszöveget.

                   

*Tom

-Bill!.... Bill!.... Bill!.... Óriási hírem van!....... Itthon vagy?????...... Claire mégis bele ment a forgatásba! Beszéltem vele! - üvöltöztem a lakásban, de semmi válasz. Hol lehet? Nagyon jókedvem volt, ha Bill ezt megtudja tuti megbocsát és minden a régi lesz. Ismét. Épp Amelia Lilyt-től a You bring me joyt dudorászva mentem a konyhába, hogy keressek valami kaját. Hát igen, a nagy hősök megéheznek a kemény munka után. Épp egy hatalmas kaja, vagyis inkább édesség mámorral a kezemben ültem le az asztalhoz, amikor észrevettem egy borítékot, Tom felirattal.

" Tom. Tudom, hogy azt mondtam csak 3 nap múlva utazom Párizsba, de úgy döntöttem muszáj egy kicsit gondolkodnom. Nem tudom, hogy akarod ezt az egészet helyrehozni. Félek sehogy. Szeretlek Tom, mert a testvérem vagy, de mégis állandóan csak csalódnom kell benned, annak ellenére, hogy anno megígérted többet nem csinálsz ilyen hülyeséget, mégis megtetted. Jelenleg nem tudok veled egy légtérben tartózkodni, ezért inkább hamarabb elutaztam. Andreasnál és a barátnőjénél leszek. Vigyázz magadra. Lehetőleg ne csinálj még nagyobb zűrzavart. Hagyd békén Clairet. Bill. "
- A kurva életbe! - vágtam le a cetlit az asztalra és villám sebességgel rohantam fel összepakolni a bőröndöm.