3. fejezet.- Forgatás. 1/2

Húha, már a 3. fejezet is felkerült. Egyre jobban élvezem az írást és folyamatosan jönnek, a jobbnál jobb ötletek. :D Köszönöm a kommenteket, nagyon aranyosak vagytok. :) Ja, végre sikerült hosszabb rész összehoznom. :D 2 részre szedtem, mert úgy már tényleg nagyon hosszú lett volna xD :D

Még egyszer köszönöm a komikat. Szép estét. Puszi ♥

Reggel nagyon álmosan keltem fel. Nagyon rég nem aludtam már ilyen pocsékul. Egész este csak forgolódtam, akárhogy is próbáltam nem tudtam kiverni ŐT!  a fejemből, egyszerűen nem ment. Elhatároztam, ma ugyan úgy fogok vele játszani, ahogy tegnap ő velem, Akarom, hogy tudja, velem nem játszadozhat úgy, ahogy azt ő gondolja. Én nem vagyok egy buta, naiv fruska, akinek ha csettint egyet máris a lábai közt találja magát. Kimásztam az ágyból, lezuhanyoztam, aztán mentem a gardróbomhoz, hogy kitaláljam mit is vegyek ma fel. A szokásosnál csinosabban akartam felöltözni, hiszen ha már játszunk, játszunk rendesen nem igaz? Előkerestem egy dögösebb rucit,  belenéztem a tükörbe és nyugtáztam, hogy baromi jó nő vagyok. Gyorsan felvettem egy hozzá illő magassarkút, felkaptam a táskám, kocsikulcs, és már indultam is a munkába.

A céghez beérve, egyből leellenőriztem, hogy minden és mindenki a helyén van-e. Az Audikra különösen ránéztem, hogy biztos, ami biztos megérkeztek-e, akármennyire is tudtam, James tuti biztos, hogy elintézte. Mindig szerettem magam meggyőződni mindenről.

A fiúk érkezéséig még volt negyed óra. Persze csak, ha nem késnek. Jamessel  épp nagyban beszélgettünk mikor megérkeztek a fiúk. Látszott Tomon, hogy nagyon nincs jó kedvében, valószínűleg a tegnapi kis  „ arc simim”  is közre játszott ebben. Tom hangulata  tökéletesen kapóra jött nekem , így még jobb lesz szívatni. Tom, ahogy észre vett,  nagyon látványosan megnézett és egy kis mosoly féleséget vettem észre az arcán, de ez csak pár másodpercig tartott, mert utána ismét visszaváltott a morgós Tomra.

-Hello fiúk. Tom minden rendben? Olyan  idegesnek tűnsz, csak nincs valami baj? – mosolyogtam rá édesen. Láttam rajta, hogy egyre jobban megy fel benne a pumpa és már épp megszólalt volna, mikor testvére közbe vágott.

- Jajj, csak fáradt. Ilyenkor mindig ilyen, majd lenyugszik, ne aggódj.- mosolygott rám Bill. Látszott, hogy csak bátyát próbálja menteni, ne hogy valami olyasmit mondjon, amit később megbánna. Nem igazán tudta velem elhitetetni ezt az átlátszó mesét, „csak fáradt”. Ugyan már. Pontosan tudtam, hogy nem erről van szó.  Nagyon jó érzés volt már most felbosszantani.

- Tom, mégis mi bajod van? – súgta oda Bill bátyának, mikor már halló távolságon kívül voltak.

- Bill kérlek, ezt most ne itt beszéljük meg. Majd otthon elmagyarázom, ha meg ígéred, nem tartasz utána kiselőadást arról, hogyan kell viselkedni a nőkkel!

- Ahj Tom, mit csináltál már megint? Nem igaz, hogy soha nem tudod a farkad kordában tartani, ha meg látsz egy csinos nőt. El ne merd nekem rontani ezt az egészet Tom! Komolyan, ez egy kibaszott nagy lehetőség arra, hogy ismét betörjön a banda. Tudod te, hogy ezt a céget mennyien imádják, kibaszott nehéz elintézni, hogy reklámot forgassanak veled vagy bárki mással, de Davidnek sikerült. Szóval nagyon szépen megkérlek, fogd vissza magad, ne baszd el ! – szűrte fogai közt Bill testvérének, aki már nagyon unta a sok prédikációt és kioktatást.

- Bill, felfogtam. Ne oktass ki. -  ezzel otthagyta  öccsét és a többiekhez  sietett

                 

- Na srácok, akkor kezdjük is a fotózást rendben? Csinálunk pár fotót kettőtökről itt, a studióban, aztán lemegyünk  a forgatás helyszínére, ami az épület parkolójában lesz. Lezártunk 1 teljes szintet. Az Audik már ott vannak.  Ott is csinálunk az autókkal pár fotót, aztán forgatás.- mondtam a mai nap menetét a srácoknak.

Ahogy elkezdődött a fotózás, a srácokat mintha kicserélték volna. Mindketten nagyon komolyan vették és látszott, hogy teljesen profik és nem ez az első fotózásuk. Tomon már abszolút nem làtszott, hogy bármi baja is lenne. Úgy mozgott akár egy supersztár. Be kellett valljam magamnak, irtó sexy volt! Billről meg ne is beszéljünk, teljesen lenyűgözött, mennyire otthonosan mozgott. Mint aki erre született. Nem csak én , de szinte senki nem tudta róla levenni a szemét. Bill akaratán kívül is mindig magára vonja az emberek figyelmét. Nagyon tetszett ez a fajta kisugárzása, mindig olyan kedvesen szól mindenkihez és nagyon közvetlen. Ahogy néztem, úgy éreztem muszáj megismernem. Biztos voltam benne, hogy remek hallgatóság. Talán még barátok is lehetünk.

-Kész is vagyunk fiú. Szuperek voltatok.- mondta nekik a fotós.

Mindenkinek 15 perc szünet, aztán irány a parkoló és folytatjuk!- kiabáltam, hogy mindenki hallja.

A szememmel egyből Tomot kezdtem keresni, és meg is találtam. Éppen 2 süti között vacilált, hogy melyiket egye meg. Kihasználva, hogy az én kedvenc sütim pont előtte van, odamentem és szorosan hozzásimulva előrehajoltam és a sütimért nyúltam.

-Bocsika. - felé  fordultam és szexyn beleharaptam a sütimbe ügyelve, hogy tartsam a szemkontaktust. Tom nagyot nyelt, aztán kicsit szemtelenül elmosolyodott, majd megszólalt.

 - Ne játsz velem kislány, nagyon jól tudom, hogy direkt csinálod.

- Fogalmam sincs, miről beszélsz.- rebegtettem hosszú szempilláimat ártatlanul. Elléptem mellőle és riszálva Billhez vettem az irányt.

- A tesód mindig ilyen? Nem értem, hogy birod.- mosolyogtam és leültem mellé.

- Áh, igazából nem ilyen. Tom tud nagyon kedves is lenni, ha akar. – vigyorgott. – Először mindenkivel ilyen. Nem szeret közel engedni magához senkit. Nem bízik az emberekben, amit meg is értek, a mi helyzetünkben nem igazán engedhetjük meg, hogy bárkibe egyből megbízzunk. Bár, nem hiszem, hogy ezt pont neked kéne mondanom, aki egy hatalmas, többmilliárdot érő céget vezet. –mosolygott kedvesen, mint mindig.

- Hát, ezt meg tudom érteni. Nekem is idő kell míg valakiben feltétel nélkül megmerek bízni.

- Amúgy, hogy lett a tied ez a cég?

- Apukámé volt. Én itt először csak staylist voltam, meg besegítettem néha a fotózásoknál/forgatásoknál. Eredetileg a divat szakmával szerettem volna foglalkozni, de miután apukám nyugdíjba vonult rám hagyta ezt az egészet és nem volt szívem nemet mondani. Bár, őszintén- szólva, nem is akartam. Nagyon a szívemhez nőtt már ez a reklám világ.  Meg hát, most is beszoktam segíteni a fotózásoknál/forgatásoknál főleg, ha neves márkáknak készítünk reklámot.- Úgyéreztem, akár az egész életemet is elmesélhetném Billnek. Volt Billben valami, ami azt súgta nyugodtan megbízhatok benne.

- Hé Claire, gyertek kezdünk.- szólt James.

- Azért erről a divat témáról még beszélgethetnénk később, ha lesz időd. – mondta nagy mosollyal Bill.

- Persze. – mosolyogtam, majd elindultunk a többiek után a parkolóba.

Tom már nagyban csodálta az új Audika, vagy 80szor körbejárta mind két kocsit és kívülről, belülről jó alaposan megvizsgálta. Nagyon vicces látvány volt, mint mikor egy kisgyerek, a már régóta várt játékát végre megkapja.

-Ha Tom kellőképp megnézte az autókat, akkor talán el is kezdhetnénk végre.- mondtam hangosan, hogy meghallja.

-Hát, igazából van egy felni amit MÉG nem tudtam elég közelről megvizsgálni. Ismétlem, MÉG!- kacsintott rám vigyorogva

-Tom, viselkedj!.- szólt rá Bill. Tom beállt testvére mellé az autók elé és már kezdték is a fotózást. Tökéletes volt ez a parkolós összhatás. Baromi jól nézett ki.

- Rendben srácok köszi, végeztünk.  Remek volt.- és ezzel vége is a fotózásnak.

- Fiúk, arra kérnélek titeket, hogy mielőtt elkezdjük a forgatást menjetek pár kört az autókkal  csak hogy kicsit teszteljük őket. Szeretnénk beletenni különböző elemeket a reklámba, de ahhoz tudnunk kéne, hogy mennyit bír az autó. Itt a jobb kijáratnál kitudtok menni. Lehetőleg egymás mögött menjetek, mert a másik bejárat le van zárva.

Ahogy végig mondtam, mind a két fiú szaladt az autókhoz és már bőgették is a motort. Megindultak a kijárat

felé. Bill elöl utána Tom.  Tom, épp hogy mellém ért, kinyitotta az ajtót és nevetve berántott maga mellé az anyósülésre. Máris átkoztam magam, amiért elküldtem kocsitesztre a srácokat. Legfőképp Tomot.